A másnapok

Vasárnap a rendrakás, visszarendezés napja. Egy órakor találkoztunk, és háromra minden a helyére került, eredeti, tiszta állapotban hagytuk. Erzsike, Betti, Dani, Kati, Péter, Gyuszi és én voltunk a "jó munkásemberek".
Hétfőn azután jöttek a felajánlások: Puskás Magditól, Gombkötő Katától, Lottitól, délután egy telefon, majd ennek kapcsán két tv Stuber ?-tól. Dusikné Irénke egy festett képecskét és egy falvédőt hozott. Sokan a kiállításon jöttek rá, hogy ilyesmi nekik is van otthon, a padláson.

2010. szeptember 12.

Szombaton fél 10 után értünk a helyszínre. Még ki sem nyitottunk, de már volt látogatónk. Attól kezdve pedig folyamatosan jöttek. Volt, hogy 1-2 ember lézengett, de volt, hogy nem fértek be, annyian voltak. Többen kétszer is megnézték a nap folyamán, és hozták a szomszédot, rokont, barátot. Kár, hogy nem volt a meghívón a program, de így is 300 ember gyönyörködhetett a művünkben. Sokan csak ezért jöttek el a falu másik végéből. Eredetileg 6-kor zártunk volna, de erre csak 7-kor került sor, a nagy érdeklődés miatt. Két óránként váltottuk egymást a teremügyelettel. Megfordult ott minden korosztály, minden rendű-rangú látogató. A vízenkőtt, a málé és a sóspogácsa is elfogyott. Pénz is szépen gyűlt össze, 18 ezer forint. Minden egyesületi tag (és annak családtagja) kitett magáért, és nagyon boldogok voltunk. Csupa elismerő, kedves szót kaptunk. A szentleányi és nagyéri vendégeink is nagyon jól érezték magukat.

Péntek - a berendezés napja

Csütörtökön a gyönyörűen lefestett tűzoltó kocsikat a polgárőrök a helyére vonszolták. Mi épp a tescóban vásároltuk a vendéglátáshoz szükséges dolgokat, majd átmentünk Orosházára a húsért. 11-én pénteken délután 1-kor találkozott a csapat az iskolában: Marika, Erzsike, Kati, Betti, Dani, Péter, Évike és én. Először átrendeztük az osztálytermeket, kihordtuk a felesleges bútorokat, majd behordtuk a helyére a kiállítandó darabokat. Nagyon szépen összehoztuk témakörönként a bemutatót. A folyosón helyeztük el a nagyobb darabokat, mint fagereblye, sütőlapát, tűzoltó egyenruha, kendercsomó. Feltettük a térképeket, és a tájékoztatókat Ketskeméty Károlyról, a honismeretiről, Szentleányról, Nagyérről, Dombegyházról, Kisdombegyházról és Magyardombegyházról. Berendeztük az "iskolát, a konyhát, a fürdőszobát". Volt varrógép, bölcső, tulipános láda, tükör. A terem utolsó állomása a vendéglátó asztal volt. Ide helyeztük el a vendégkönyvet, a pénzgyűjtő köcsögünket, a szórólapot, a támogatók névsorát és másnap reggel a süteményeket. Jól kifáradtunk, de megérte, mert jól mutatott a terem.

Egyesülés

Nagy nehezen összejött az egyesülés. Igaz még nem hivatalos formában, de gyakorlatilag mindent megbeszéltünk, mostmár a hivatalos részt kell elintézni.
A kiállításra a plakátokat és a névjegykártyákat kinyomtattam, kitettük a megfelelő helyekre, Kicsire és Magyarra is. Elküldtem a webes meghívókat Lőrincznek, Zsuzsának, Gizinek, Ibinek, Simonának és Toninak (?).
A papír alapú meghívót is szétszórtam: dr. Vargának, a polgárőrségnek, Isztinné Lidikének, Bozó Vilinek, Szt. Annuskának, a nyugdíjas klubnak. Az Agrár Zrt-t is megkerestem, Isztin Feri volt bent. Egy kicsit beszélgettünk, és kóstolgattuk egymást. Még nem körvonalazódott, ki mit vár a másiktól, de úgy látom, lehet szó együttműködésről. Majd állítólag visszatérünk a dologra.

Tőmondatokban

Évike Borsi Imriséknél volt, és sok szép dolgot látott. Segítőkészek voltak, és kapunk kölcsön ezt-azt.
Zsóri Maris néninél Bozó Kati segítségével "turkálhattunk" - eredménnyel.
Gyaraki Ibitől is kaptunk képeket és egy imakönyvet.
Kalmárné Erzsi imakönyveket, csipketerítőt és hímzett törülközőt adott.
Zsóri tanár úr a könyvének a bővített, átdolgozott kéziratát ajánlotta fel kiállítani.
Megszerkesztettem a meghívót, plakátot.
Sajnos a falunapi meghívóról "véletlenül" lemaradtunk. No comment!

Egyre közelebb a nap,

és még nem látjuk a munka végét. Szabó Pista összeírta a festékmennyiséget a tűzoltóautókhoz. A pm-nek leadtam a listát, de csak döcög a dolog. Azt is kértük, hogy a meghívón szerepeljen a kiállítás. Erre igéretet kaptunk. Nagy nehezen meglett a festék, és három nap alatt lefestették a kocsikat, én meg a szerszámokat (mittudoménmianeve) megtakarítottam. Egész pofás lett. Az önkéntes munkások: Szabó István, Szabó Róbert, Molnár Sándor, Simonfi Sándor, Varga László, ifj. Czirle Demeter, így sorban, a munkában eltöltött idő alapján.

Takarítás

Augusztus 16-17-én P. Erzsike vendégeskedett nálunk. Ami azért túlzás, hiszen egész nap takarítottunk. Szerencsére volt mit. Amit lehetett vizessel lesikáltunk (pl vászonfazék), amit nem, azt kefével dörzsöltük (kosarak, tűzoltókabát), a ruhaféléket kimostuk, a szúette fatárgyakat először ecettel átitattuk, majd kifényeztük. Évike is kivette a részét a nagy munkából. Péter a fém szerszámok újjá varázsolását vállalta. Megállapítottuk, hogy egész sok holmi összegyűlt, és ennek nagyon örültünk. Ezt V-né Marika néninek is köszönhetjük, mert Szarvasról rengeteg dolgot kaptunk. Az utánfutón épp, hogy elfértek a holmik. És még van mit hozni. Majd ősszel folytatjuk.